Hírek - Címlapon
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutyák túlzott barátságosságának
2017. július 25., 06:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
Kutyák és farkasok genetikai jellemzőinek és viselkedési mintáinak vizsgálatával az amerikai kutatók fontos genetikai tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza, ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában.
A betegség által érintett emberek túlságosan nyitott személyiségek, igen barátságos lények, akiknek jellegzetessége a manószerű arc, a széles homlok, a lapos orca, széles ajkak, kicsi fogak. A szindróma szív-és érrendszeri, veseműködési és anyagcserezavarokat okoz. A Williams-szindrómások többségének hiányzik bizonyos genetikai anyaga az egyik 7. kromoszómán, köztük az a gén, amelyik az elasztin nevű fehérjét kódolja.
Fotó: goodnet.org
A kutyák és a Williams-szindrómások közötti kapcsolat első jeleire 2010-ben figyelt fel Bridgett vonHoldt és kutatócsoportja, amikor 226 farkast és 912 kutyát vizsgáltak, kutatva azokat a kutyákra jellemző genetikai jellegzetességeket, amelyek a háziasítás során alakulhattak ki.
Egy gént, a WBSCR17 jelűt találták fontosnak a kutyák evolúciójában. A genom ezen szakasza hasonló a kutyáknál és az embereknél, emberi verziója annak a szekvenciának a közelében található, amely hiányzik a Williams-szindrómások esetében.
Új tanulmányukban vonHoldt és kollégái megvizsgálták a WBSCR17 gén térségét, és tesztelték 18 kutya, valamint 10 ember által felnevelt farkas barátságosságát.
Várakozásaik alapján a farkasok kevesebb időt töltöttek az emberek közelében, de keményen megdolgoztak azért, hogy megoldjanak egy puzzle-t függetlenül attól, volt-e ember a közelükben. Velük ellentétben a kutyákat jobban érdekelte az ember a puzzle-nél, amellyel csak akkor foglalkoztak, ha magukra hagyták őket.
Fotó: theverge.com
Amikor a kutatók elemezték 16 kutya és nyolc farkas génkészletét, a magatartásbeli különbségek három génvariációhoz kötődtek - a WBSCR17-hez és két másikhoz, amelyek a kutyák esetében azonos a Williams-szindrómások hibás génrégiójával.
Miközben az olyan személyiségi jegyeket, mint a barátságosságot valószínűleg több száz vagy ezer gén formálja, ez a három gén meglepően nagy szerepet játszik a szociális magatartás alakításában. Néhány ilyen génvariáns magyarázatot adhat a hatalmas magatartásbeli különbségekre - idézte vonHoldtot az Inside Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Amikor a kutatók megvizsgáltak ezt a három gént 13 kutyafajtához tartozó 201 kutyában, hasonló genetikai mintázatokat találtak a hagyományosan barátságosnak tartott fajtáknál, valamint az általában tartózkodónak tartott fajtáknál.
A két másik gén, a GTF2I és a GTF2IRD1 jelűt korábban már összekötötték a szociális magatartással egerek, valamint a Williams-szindrómások esetében. 2009-ben Uta Francke és kollégái a kaliforniai Stanford Egyetemen kimutatták, hogy azok az egerek, amelyeknek hiányzott ez a génszakaszuk, szokatlanul barátságosak voltak.
Forrás: MTI
Odahúzta beteg barátjához fekhelyét a kutya, hogy összebújva alhassanak
Ránézett barátjára, majd a fekhelyére és vissza. Aztán fogta a matracot, és odacibálta a nappali közepén fekvő kutyához. Tekintetével mintha azt üzente volna neki: „tessék, ez a tiéd”.
Miért félnek egyes kutyák a hangos zajoktól és a tűzijátéktól, míg mások nem?
Tomboló vihar nyáron, tűzijáték ünnepségekkor és újévkor… Rengeteg kutyát tölt el rettegéssel a velük járó hangzavar, de akadnak olyanok is, akiknek szinte fel sem tűnik, hogy mi zajlik körülöttük. Érdekes eredményeket mutatnak a kutatások is!
Szeretik a kutyák, ha megpusziljuk őket?
Van, aki szereti a kutyapuszit és van, aki a gondolatától is irtózik. Mit gondolhatnak erről kutyáink? Értik-e, ha puszit adunk nekik, és egyáltalán szeretik-e?
A kutyák is tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint
A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából.
Megmentene a kutyád, ha bajba kerülnél? A kutatók szerint igen!
Kutatók szerint akkor is meg akarnánk menteni minket kutyáink, ha erre semmilyen képzést nem kaptak, tehát nem hivatásos mentőkutyák. A kísérletben egyszerű házi kedvencek és gazdáik vettek részt, segítségükkel a kutyák mentési szándékait és motivációit vizsgálták.










