Kutyáink imádják a szagunkat

Gregory Berns idegkutató és csapata (Emory University) kutyák agyáról készült MRI-felvételek vizsgálatával bizonyította, hogy a kutyák a szag forrásának hiányában is felismerik annak tulajdonosát. A 2015. januárban publikált tanulmány egyik legérdekesebb felfedezése az volt, hogy a kutyák agya eltérő válaszreakciót ad a számukra ismeretlen kutyák és emberek szagára. Nem úgy, mint családjuk, szeretteik esetében! (Egy korábbi kísérletből azt is megtudhattuk, hogy kutyánk arcunkat is felismeri.) 

Berns éveken át tanulmányozta a kutyák gondolkodását. Ő volt az első tudós, akinek sikerült megtanítania a kísérleti alanyokat arra, hogy ébrenléti állapotban mozdulatlanok maradjanak az MRI-készülékben a vizsgálatok alatt. Továbbá az ő nevéhez fűződik számos módszer, melynek alkalmazásával megállapítható, hogy egy kutya megfelelő lesz-e terápiás, segítő feladatok vagy katonai szolgálat ellátására. Az idegtudomány kutatásait felhasználva könyvet is írt arról, hogyan gondolkodnak, éreznek és szeretnek a kutyák.

Újabban azonban a kutyák kogníciója és szaglása képezi Berns vizsgálatainak elsődleges tárgyát. Mind tapasztaltuk, milyen erőteljes érzelmi reakciót vált ki bennünk egy-egy parfüm illata. Szeretteink, barátaink, otthonunk, munkakörnyezetünk, ételeink mind-mind olyan illatokat árasztanak, melyek specifikus érzéseket és emlékeket hívnak elő.

Berns arra volt kíváncsi, mi járhat a kutya fejében szaglászás közben, főleg azért, mert a kutyák által érzékelt információk legnagyobb része a szagokból származik. Mivel a kutyák szaglása sokkal erősebb az emberénél, vélhetően a szagokra adott válaszreakcióik is jelentősen különböznek a miénktől. A kísérletben 12 kutya MRI felvételeit vizsgálták, miközben 5 különböző szagot mutattak nekik:

1. a kutya saját szaga

2. egy idegen kutya szaga

3. a kutyával együtt lakó kutya szaga

4. egy idegen ember szaga

5. a kutyával együtt élő ember szaga

A szag forrása nem volt jelen, így a teszt a kutya érzékelési memóriáját is vizsgálta. A prezentált szagokat az erőteljesebb illatanyagokat kibocsátó testrészekről gyűjtötték: kutyák esetében a “hátsó felükről”, embereknél a hónaljról (a résztvevőknek a kísérletet megelőző 24 órában tilos volt fürödniük és dezodort használniuk).  

A tanulmány eredménye szerint mind az öt szag nagyobb aktivitást váltott ki az agynak azon a területén, amely a pozitív elvárásokkal áll kapcsolatban. Vagyis a kutyák mindegyik aromával kapcsolatban szereztek már tapasztalatokat. A legerősebb érzelmi válaszokat a kutya számára ismerős emberek, illetve kutyabarátaik szaga váltotta ki. Elmondható, hogy a kutyák előnyben részesítik a számukra ismerős szagokat. A terápiás és segítőkutyák, illetve a szolgálati kutyák adták a legerősebb választ az emberi illatokra. Ennek lehet genetikai oka is, de az időigényes kiképzésből is fakadhat, mivel gyakorlatilag folyamatos kapcsolatban vannak gazdájukkal, gondozóikkal. A közelségből eredő pozitív érzések és ezek emlékei elraktározódnak a kutyákban.

“A kutyák képesek voltak megkülönböztetni a számukra ismerős emberek szagát másokétól, pozitív értelemben. Azt várnánk, hogy leginkább más kutyák szaga vonzza őket, de úgy tűnik, a legintenzívebb válaszreakciót szeretett gazdáik szaga váltja ki. További vizsgálatok tárgyát képezi, hogy valójában min alapszanak e reakciók - legyen az a kutya kedvence étele, játéka, vagy más tényezők, például a genetika.”

Ezek a kutatások elősegíthetik a szolgálati kutyák kiválasztását is. A bomba- vagy kábítószer-kereső, rendőrségi vagy katonakutyák, illetve a mozgáskorlátozott vagy érzelmi problémákkal küzdő egyéneket segítő kutyák kiképzése meglehetősen idő- és költségigényes folyamat. Ha a képzés mégis kudarcba fullad, komoly források veszhetnek kárba. Berns szerint a kölyökkutya agyáról készített felvételek segíthetnek eldönteni, hogy a kiszemelt eb milyen feladat ellátására lesz alkalmas. “Ha megértjük, hogyan működik a kutya agya, hatékonyabb módszereket is találhatunk kiválasztásukra és képzésükre egyaránt.”