Kutyáról emberre - emberről kutyára

Az állatról emberre terjedő betegségek kedvenceinktől ugyanúgy elkaphatóak. A zoonózisoknak több fajtája van, egyesek ismertebbek, míg mások kevésbé, valószínűleg a ritkaságuk miatt.

Férgek: Leggyakoribbak a galandférgek, orsóférgek, fonálférgek, mételyek, és buzogányfejű férgek. Ezeknek számos faja alakíthat ki betegséget embereknél is, emiatt fontos a rendszeres (3 hónap-fél év) féreghajtás, már egészen kölyök kortól fogva.

Gombák: Legismertebb a macskáktól származó Microsporum nevű megbetegedés, kutyánk is tőlük kapja el, vagy spontán módon, ha fertőzött területen szúrja, vagy sérti meg valami a bőrét. Orron, mancson, faroktájékon jelentkező bőrelváltozások figyelhetőek meg, melyek a megfelelő kezelés elmulasztásával az egész testfelületen szőrhiányt eredményezhetnek, és átterjedhetnek az állattal érintkező csuklójára, arcára is. Ebeknél már létezik ez ellen vakcina, így a gyógyulás mindössze 2-3 hetet vesz igénybe, míg nekünk akár hónapokig is eltarthat.

Bolhásság, rühesség: Emberről kutyára – kutyáról emberre is terjedhet. A „macska-, vagy patkánybolha” táplálkozik humán vérből is, az eben is legtöbbször a macskából származó figyelhető meg. Az alapvető higiéniai követelményeket betartva mi is, és kedvencünk is mentesek leszünk ezektől az élősködőktől.

Vírusfertőzések: A veszettség a legrettegettebb állatoktól elkapható kór volt az elmúlt évszázadban is. Mára, hála a védőoltásoknak, sikerült visszaszorítani az efféle megbetegedések számát, ugyanis a vírus halálos kimenetelű is lehet. Magyarországon az utóbbi években is átlagosan 10 ember meghalt veszettségben évente! A tbc-s gazda könnyen megfertőzheti kutyáját, mely állatoknál súlyosabb kimenetelű, hosszú szenvedés útján juthatnak el a megváltó halálhoz (ha nem könnyítik meg euthanáziával). A legfrissebb kutatások azt igazolták, hogy az influenza ugyanúgy veszélyes lehet kutyára, vagy macskára nézve, mint ránk, emberekre. Sőt, az is kiderült, hogy az állatokba átjutott vírusokon mutációk következhetnek be, melyek az emberre is veszélyesek (pl. madárinfluenza, H1N1). A H1N1, azaz sertésinfluenza áldozatául esett több kutya is, ami igazolja a zoonózisok súlyosságát, és mutációs képességeit.

Baktériumok: A gümőkór emberről kutyára terjed. A betegségben szenvedő ember mellett élő négylábúakon legtöbbször megtelepszik. Elkapható fertőzött tehén tejéből, vagy ürülékéből is, valamint könnyen terjed egyik állatról a másikra, így óvnunk kell házikedvenceinket. Humán mycoplazma baktériumtól is fertőződhet állat, ami annyit tesz, hogy kedvencünk egy esetlegesen halálos kimenetelű atípusos tüdőgyulladást szed össze.

Kétszáz fölötti a száma azoknak a kórokozóknak, melyeket ember elkaphat a kutyájától, de hasonló az arány a gazdáról kutyára terjedő betegségek esetében is. A legtöbb megfertőződés elkerülhető az alapos kézmosással, és azzal, ha nem puszilgatjuk kedvenceink, száját, orrát, pofáját. A legtöbb állatorvos azt állítja, hogy a napjainkban folyó állattartás sok veszélyt hordoz még magában, tekintve az ágyban alvó, és gyerekekkel fürdő négylábúakat. Különösen fontos odafigyelni terhes nők, kisgyerekek, vagy legyengült immunrendszerű személyek esetében, nekik nagyobb esélyük van a megbetegedésre, valamint a fertőzések súlyosabb kimenetelére.