Kutyával a munkahelyre – így állnak a hazai munkáltatók a kutyabaráttá váláshoz

Hatékonyabb munkát eredményez, javítja a kommunikációt, az összetartást, jótékonyan hat a hangulatra és csökkenti a stresszt, ha kutya is jelen van a munkahelyen – legalábbis az elmúlt évek kutatásai, tanulmányai ezt igazolják. Mégsem nyitott még a kutyák felé az összes munkáltató – és lássuk be, nem is minden munkahelyre valók kutyák (gondoljunk csak egy balesetveszélyes környezetre).

Kíváncsiak voltunk, hol is tart jelenleg hazánkban a kutyabarátság a munkahelyek tekintetében: mennyire nyitottak rá egyrészt a munkavállalók, másrészt a munkaadók? Mennyire kiforrott dolog ez már, és milyen kérdések merülnek fel az érintett felekben? Egyáltalán: mi az, amin még dolgozni kell a jövőben?

Lajos Bernadettet, az Irodakutya alapítóját és szívét kérdeztük, milyen tapasztalatokat gyűjtött munkája során. A kutyabarát munkahelyek szakértőjeként nagyon sokféle szituációval találkozott már…

-   Mikor és hogy indult az ötlet, hogy munkaadóknak, munkahelyeknek segíts kutyabaráttá válni? 

-   Korábbi munkáltatómnál a folyamatos túlórák és leginkább a lelkiismeretfurdalásom miatt, hogy a saját kutyámat otthon hagytam hosszú napokra, kezdtem feltérképezni, vajon milyen akadályokat kell leküzdeni annak érdekében, hogy magammal vigyem Zedet is dolgozni, ha már 8 óránál többet töltök távol a lakástól. Az egy évtizedes irodaüzemeltetési munkám erős alapnak bizonyult a témához és szakmabeli kollégáim, kutatásomat hallva egyre több támogatással, kérdéssel fordultak hozzám, így a jogi szabályozásokkal kiegészülve teljes folyamatot sikerült kialakítani ahhoz, hogy biztonságos és kontrollált, egyúttal minden cégre és az adott kollégák igényeire szabható Irodakutya program jöjjön létre 2017-ben, kísérleti jelleggel. Őszintén szólva nem is hittem, hogy ekkora igény mutatkozik majd rá…

-   Mik a tapasztalataid? Mennyire nyitottak a munkaadók itthon a kutyabaráttá válásra? Mik a legnagyobb “félelmeik”? 

-   A munkaadók sokszor külön választják a privát és a cégvezetői minőségben kialakított véleményüket a témáról, mert bár szeretik a kutyájukat, mégis félnek belevágni, hiszen sok veszélyt rejt, ha nem megfelelően kezelik a kényes szituációkat. Lássuk be, itt érzelmekről van szó, családtagként kezelt kedvencről és ha nem tisztázottak a szabályok a program elejétől kedve, akkor csúfos kudarc lehet belőle a közösséget vagy akár a brandet illetően. Kockázatot a fizikai rongálásban és az esetleges balesetekben látnak, jogosan. Azt viszont egyfajta csalódottságként élnék meg, ha a program bevezetését követően olyan kezelhetetlenné válna az irodai élet, hogy végül be kell szüntessék ezt a lehetőséget.

Abban az esetben, ha a vállalat első számú embere kutyát tart, könnyebb meggyőzni, hogy a kutyabarátság több aspektusból is segítheti a cég célkitűzéseit. Emellett jó belépő a management felé, ha alulról jövő kezdeményezésként látják a dolgozói összefogást, amikor a kutyás iroda előkészületei kerülnek szóba, de vannak még szkeptikusok, akik a pozitív példák ellenére is hajthatatlanok. Jelenleg olyan közösségekben tud igazán megvalósulni, ahol a vezető(k) nyitottak az új megoldásokra, elfogadják a Z generáció gondolkodását és őszintén hisznek a kétoldalú kommunikációban.

-   Feltételezem, a kutyás munkavállalók részéről nem kérdés, hogy örülnének-e, ha munkahelyük kutyabaráttá válna. Mi a helyzet a nem-kutyás kollégákkal?

-   Meglepő módon sokszor éppen a kutyás közösség mutat egyfajta „önmérsékletet”, azaz az elején csak óvatosan mernek kutyát magukkal vinni, attól tartva, hogy éppen a sajátjuk fog összeveszni egy másikkal, ezzel kockáztatva a kutyabarát iroda lehetőségét. Másrészt sokan szerencsére tisztában vannak kutyájukkal és annak habitusával, így meg sem fordul a fejükben felváltani a kutya nyugodt lakáséletét a nyüzsgő irodai közegre, ami egy erre nem kondicionált kutyának akár tömény információcunami tud lenni. Persze az általános visszajelzés, hogy üdvözítik kutyások és nem kutyások egyaránt a lehetőséget, de a kutyával nem rendelkező kollégák megkérdezését minden esetben beiktatjuk már a program elején, hogy ne ők szoruljanak hátrányos helyzetbe ezen a téren. Azok számára, akiknek mindez problémát jelent, szeparált munkaállomást és közlekedést javaslunk biztosítani, így nem okozhat gondot egyik tábornak sem a kutyák megjelenése.

-   Látjuk a kollektív igényt rá, de mégsem lesz minden iroda kutyákkal tele. Valódi igény ez vagy inkább újhullámos trend kutyával dolgozni?

-   Amellett, hogy a kutyák bizonyítottan jó hatással vannak a dolgozók hangulatára, a szociális interakciókra, a kollégák együttműködésére és elcsépelt tézis, de stresszcsökkentő szerepük is van, mégsem gondolom, hogy minden cégnél helye van kutyának. Természetesen vannak olyan típusú cégek, mint a gyártóvállalatok, kutatócégek, de említhetném az egészségügyi intézmények túlnyomó részét is, ahol a kimondottan tilos is, de ha túl nagy az ellenállás a cégen belül, nincs egyetértés, akkor sem javasoljuk megvalósítani. Számukra ilyenkor érzékenyítésként külsős helyszínen, CSR program keretében önkéntes napot javaslunk, hogy ezáltal kerüljenek közelebb a kutyákhoz és tudjanak meg többet a felelős állattartásról.

-   Meghívást kaptál az idei HVG Állásbörzére is, ahol egy workshop keretén belül beszélgethettek az érdeklődők Veled és kutyabarát munkaadókkal. Milyen kérdések fogalmazódtak meg?  

-   Hihetetlenül jóleső érzés volt a felkérés leginkább amiatt, hogy erre a munkaerőpiac résztvevői nem csak reagálnak, hanem nyitottak is, legyen az a kiállítást szervező cég, a megjelent és kíváncsi vállalatvezető, HR területen dolgozó szakember vagy maga a munkavállaló, potenciális álláskereső.

Szeretem azokat a helyzeteket, amikor nem kizárólag a kutyás közönséggel találkozunk, mert ilyenkor kapunk teljes képet a reális igényekről különböző nézőpontból, kezdve olyan evidenciákkal, mint a kutyatartás és szocializációs feladatok, az irodába járásra felkészítő tréning vagy a közösségre való hatással kapcsolatos kérdések.

Komplett képet szerettünk volna adni, mit jelent egy ilyen típusú projekt az irodaház tulajdonosa, üzemeltetője a cégvezetője és a munkavállaló szemszögéből, valamint az, hogy milyen előkészületeket igényel a program. Sokan belevágnának, de óvatosak és a hazai szakirodalom elég szegényes ilyen téren, ezért nehéz számukra kiigazodni, hogy HR, jog vagy az irodavezetéshez tartozó területek munkájával kell kezdeni a munkát annak érdekében, hogy ne legyen belőle fejetlenség. Megerősítést nyert, hogy a cég aktuális dolgozóira szabott és körültekintő, előkészítő munkával mindenki biztonságban érzi magát a folyamat bevezetésekor és nincsenek félreértések ezt követően.