Törvény tiltaná a katonakutyák hátrahagyását

Thor és Miller együtt szolgáltak az amerikai haditengerészetnél, ám amikor 2010-ben Miller hazatért, el kellett búcsúznia kutyájától. A labrador azóta öt bevetésen szolgált öt különböző vezető mellett, a férfi pedig kitartóan küzdött azért, hogy nyugdíjazása utána magához vehesse. Hosszú várakozás után, 2014-ben végre örökbefogadhatta egykori bajtársát, amely szinte ritkaságszámba megy az Egyesült Államokban.

A nem túl távoli múltban ugyanis, ha egy kutya elérte a nyugdíjas kort, maradandó mentális vagy fizikai károsodást szenvedett szolgálat közben, akkor a műveletek végeztével egyszerűen hátrahagyták a bevetés helyén. A kutya kiesett a haderő kötelékéből, viszont a szabályzat mindezidáig nem tette lehetővé a civil kutyák katonai járműveken történő hazaszállítását. Szerencsére nem túl gyakori, hogy a kutyák a tengerentúlon vonuljanak nyugdíjba, ők gazdájukkal együtt utazhatnak haza. A többiek azonban soha nem térhettek vissza hazájukba. Soha többet nem láthatták viszont gazdáikat és szeretteiket - legtöbbször a menhelyeken végezték vagy elaltatták őket. Megdöbbentő tény, főleg azon veteránok számát tekintve, akik szívesen örökbefogadnák négylábú társukat.

A katonák és kutyáik között elképzelhetetlenül szoros kötelék alakul ki az évek során. Gyakran előfordul, hogy szolgálat közben kell búcsút mondaniuk kedvencüknek, akár egy baleset, akár egy váratlan áthelyezés miatt, s az elválás fájdalma végigkíséri őket életük folyamán. Az, hogy együtt térhetnek haza, majd együtt küzdhetnek meg a társadalomba történő visszailleszkedés nehézségeivel, hatalmas segítséget jelent számukra. Veteránok ezrei szenvednek a poszttraumás stressztől, miután hazaérkeznek a háborúból, s az átélt szörnyűségek, a gyötrő emlékek feldolgozását megkönnyíti négylábú bajtársuk jelenléte. A gyógyulás hosszú folyamatában is támaszkodhatnak egymásra.

Jelenleg több, mint 2000 kutya szolgál az Egyesült Államok haderejének kötelékében. Minden egyes katonakutya 150-200 szolgálatot teljesítő férfi és nő életének megmentéséhez járul hozzá, s az állományból közel négyszáz kutyát nyugdíjaznak évről-évre. Hatalmas szám ez, így egyre többen adnak hangot adnak, hogy nem tesznek eleget ezekért a csodálatos kutyákért, akik életük legszebb éveit, tehetségüket és tudásukat áldozzák fel önzetlenül embertársaik védelme érdekében.

Az USA költségvetésének hozzávetőlegesen felét a haderőre fordítja, a kormány mégis túl drágának találta eddig a szolgálatból kivont kutyák hazaszállítását. Emiatt a veteránoknak több ezer dolláros költséggel kellett számolniuk, ha vállalták kutyájuk hazaszállítását, ezt  azonban kevesen engedhették meg maguknak. Számos non-profit szervezet igyekszik segítséget nyújtani nekik ennek megvalósításában, adományokat gyűjtenek nemcsak a szállítási költségek fedezésére, hanem a sebesült kutyák állatorvosi ellátására, valamint a katonák által a tengerentúlon talált kóbor kutyák megmentésére is.

Az American Humane Association indítványozására az amerikai légierő beleegyezését adta, hogy módosítsa a veterán kutyák hazaszállítására vonatkozó szabályzatát. Dr. Robin Ganzert, a szervezet vezetője kijelentette: “Mindannyian hisszük, hogy kivétel nélkül mindegyik veteránunknak hőshöz méltó fogadtatásban kellene részesülnie visszatérésekor. Megérdemlik, hogy visszavonulásuk után boldogságban, egészségben és az őket megillető méltósággal tölthessék mindennapjaikat, miután életüket hazájuk szolgálatának áldozták."

2015. október 7-én azonban az Egyesült Államok kongresszusában elfogadtak egy olyan törvényjavaslatot, mely lehetővé tenné a szolgálatból kivont kutyák hazaszállítását, továbbá az örökbefogadás joga elsődlegesen gondozóikat illetné meg. A Frank LoBiondo kongresszusi képviselő és Claire McCaskill szenátor által benyújtott javaslat hatalmas lépés a szolgálati kutyák és barátaik irányában. 

A javaslat csupán Barack Obama elnök aláírására vár, és a kutyás veteránok és támogatóik reményei szerint rövid időn belül törvényi erőre emelkedik. Hiszen minden veterán - legyen bár két- vagy négylábú - megérdemli a neki kijáró tiszteletet, megbecsülést és azt, hogy nyugdíjas éveiket egymás társaságában, szeretetben élhessék le.