Hírek - Címlapon
Új kutatás tanúsítja a kutya-ember barátságot
2018. október 18., 06:30
Szerző: László Enikő
Kategória: Jó tudni!
A kutyák mindig is nagy szerepet töltöttek be az emberek életében. Ezt bizonyítja az a kutatás is, amelyben kiderül, már a nagy vándorlások korában is velünk tartottak négylábú barátaink.
Tudósok szerint az első farmerek, akik kivándoroltak a Közép-Keletről a kecskéiket, juhaikat és kutyáikat is magukkal vitték útjukra. Az első farmerek a termékeny félhold területén, azaz a mai Szíriában, Irakban, Egyiptomban és Jordániában éltek. Azok az emberek, akik vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, szinte rá voltak kényszerülve az állatokkal való együttélésre. Körülbelül 9000 évvel ezelőtt ezek az embercsoportok Európa és Ázsia területére kezdtek vándorolni. A vadon élő farkasok az emberrel való együttélés hatására háziasodtak és egyre inkább átalakultak a ma élő kutyák elődeire. A háziasodásról azonban nem áll rendelkezésünkre sok információ, a tudósok eddig inkább csak következtettek arra, mi és hogyan történt.
Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.
Fotó: Getty Images
Az új kutatásból az derül ki, hogy a vándorlások során az emberekkel együtt tartottak kutyáik is. A bizonyítékok a ma élő ebekből kivont DNS mintákon alapszanak, melyeket Európa- és Ázsia-szerte megtaláltak régészeti leleteken. A francia Rennes Egyetem professzora, Dr. Morgane Ollivier azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy:
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a kutyáknak és az embereknek összefonódott története van: a kutyák követték az embereket az Európába tartó vándorlás alatt. A kutatás azt bizonyítja, hogy az emberek és az ebek között régóta szoros kapcsolat áll fenn.”
Amikor a vándorlás befejeződött, az emberekkel érkező kutyák elkezdtek szaporodni a már Európában lévő társaikkal, ami méginkább megváltoztatta génállományukat. Ennek a rendkívül hosszas folyamatnak a hatására alakult ki ennyi fajtájú, színű, méretű és természetű négylábú kedvenc, akikkel ma osztjuk meg otthonainkat.
A teljes kutatás az alábbi oldalon tekinthető meg.
A háziasodásuk története:
- a farkasok 20-40.000 évvel ezelőtt váltak kutyákká, az emberrel való együttélés hatására
- lehetséges, hogy két különböző, egymástól több ezer mérföldre élő farkaspopulációt szelidítettek meg
- a háziasodás során a farkasok génjei és viselkedése átformálódott és ebből alakultak ki a mai kutyák
Miért félnek egyes kutyák a hangos zajoktól és a tűzijátéktól, míg mások nem?
Tomboló vihar nyáron, tűzijáték ünnepségekkor és újévkor… Rengeteg kutyát tölt el rettegéssel a velük járó hangzavar, de akadnak olyanok is, akiknek szinte fel sem tűnik, hogy mi zajlik körülöttük. Érdekes eredményeket mutatnak a kutatások is!
A kutyák is tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint
A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából.
"Elkutyásodnak" a városi rókák?
Kutatók szerint egyre inkább hasonlítanak a kutyákra a városba betelepedett rókák, szemben a természetes élőhelyeken élőkkel. Elháziasodnának a rókák?
Megmentene a kutyád, ha bajba kerülnél? A kutatók szerint igen!
Kutatók szerint akkor is meg akarnánk menteni minket kutyáink, ha erre semmilyen képzést nem kaptak, tehát nem hivatásos mentőkutyák. A kísérletben egyszerű házi kedvencek és gazdáik vettek részt, segítségükkel a kutyák mentési szándékait és motivációit vizsgálták.
A kutyák agyi aktivitása akár a demenciát is jelezheti: újabb érdekes felfedezést tettek az ELTE kutatói
Magyar kutatók először írtak le állatokon az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között összefüggést. Az EEG-vel mérhető “alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba, kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár.










