Hírek - Címlapon
Vakvezető ABC – E, mint etetés
2015. február 28., 04:00
Szerző: Horváth Nikoletta
Kategória: Jó tudni!
Sorozatunk előző részében a simogatás kényes kérdését jártuk körül, természetesen a munkakutyák szemszögéből. Hasonlóan fontos, ugyanakkor nem eléggé ismert téma az etetés problematikája. Ki, mikor, és mit adhat a kedves dolgozó ebnek?
A válasz egyszerű: csak a gazdi, csak amit akar, és amikor jónak látja. Ez az alapszabály, amit persze az emberek szeretnek figyelmen kívül hagyni. Hiszen nehogy már épp a vakvezető ne érdemeljen meg egy kis csontot, csülök darabot, csirkebőrt, vagy kolbászvéget. Hiszen becsületesen végzi felelősségteljes munkáját, kijár neki a dicséret! A gondolatmenet egyébként nem is rossz, csak egy ponton csúszik hiba a képletbe: mindezt a gazdának kell biztosítania, aki ezt meg is teszi. Vagy már az utcán haladva jutalommal motiválja a hűséges négylábút, vagy az út végén, otthon nyeri el megérdemelt dicséretét a kutya, mindenesetre biztosak lehetünk abban, hogy ezek a párosok pontosan tudják mit, mikor, és miért tesznek.
A labrador-retriever nagyon falánk fajta, így az étel visszautasításának megtanítása nem egyszerű feladat. A legjobb lenne, hogyha hám nélkül, szabad futkározás közben se csábulna el. Ehhez persze következetesség, türelem kell a gazda oldaláról, és hatalmas önfegyelem a mothos csahos részéről.
Amikor pedig a munkaruha felkerül a kutyára minden egyéb inger eltűnik. Ilyenkor hiába van a földön egy kis chips, vagy egy kiflicsücsök – közömbösnek kell maradnia. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ehhez micsoda erőre van szüksége. Így nagyon nagy kárt tudnak okozni azok, az általában jó szándékkal, és némi hevességgel megáldott járókelők/szomszédok/ismerősök, egyszóval rajongók, akik biztosak abban, hogy a kutyuska sovány, éheztetik, és ráadásul megérdemli a parizert, zsemlét, vagy karajcsontot.
Természetesen ezekből a vitákból mindig a gazdik kerülnek ki vesztesen, mivel többnyire a rajongók megsértődnek, zokon veszik, hogy visszautasítják kedves ajándékukat, és nem értik meg, hogy ez nem ellenük történik, hanem a négylábúak érdekében.
Jegyezzük meg tehát, hogy bármennyire édes, zabálnivaló az a vakvezető, ne akarjuk megetetni, keksszel tömni, a gazdáját ezzel nehéz, olykor kifejezetten kínos, kellemetlen helyzetbe hozni.
Szeressük, tiszteljük ezeket a hűséges, komoly feladatot teljesítő ebeket, de a megfelelő határokon belül, ezzel megkönnyítve a párosok életét (is).
Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről
kérünk lájkold Facebook oldalunkat!
Teniszlabda-esővel lepték meg a nyugdíjba vonuló bombakereső kutyát
Pályafutása utolsó keresése igazán nagy fogást hozott a bombakereső kutyaként dolgozó labradornak - öröme láttán garantáltan könnybe lábad minden szem!
Nyugdíjba vonul az ország leglustább tűzoltója, Brúnó százados
A lustaság bajnokává kikiáltott tűzoltókutya, Brúnó százados visszavonul, hogy immár nyugdíjasként élvezhesse tovább a semmittevést. A hétéves labradort megható poszttal búcsúztatja a salgótarjáni tűzoltóság.
Lipoma, a jóindulatú zsírdaganat kutyáknál
Zsírcsomó, zsírdaganat, lipoma… Első olvasatra ijesztően hangozhatnak e kifejezések, ám legtöbb esetben jóindulatú daganatokról van szó. Mit kell tudni róluk és mi a teendőnk?
Csak még egy falatkát… avagy az elhízás veszélyei kutyánkra nézve
Ízületi gyulladás, szívproblémák, légzési nehézségek… Bármennyire is aranyosan néznek ki dundin, az elhízás számos egészségügyi gondot okozhat kedvenceiknél. De mitől is híznak el a kutyák?
Szívmelengető barátság: négylábú társa segíti a menhelyről befogadott vak kutyát
Szemem fénye - szoktuk mondani valakire, akit nagyon szeretünk. Amos esetében új értelmet nyernek a szavak, ő ugyanis születésétől fogva nem lát, de kis társa segít neki tájékozódni a világban. Felemelő történet!










